Margaret Atwood: A vak bérgyilkos - The Blind Assassin
Szeretem Margaret Atwood írásait. Némelyiket jobban, némelyiket kevésbé, de az eddig olvasottak alapján mindig csak egyre kíváncsibb lettem, és szeretném minél több könyvét elolvasni. Nem sietek persze sehova, főleg mivel Atwooddal is úgy vagyok, mint sok más szerzővel, hogy csak a megfelelő hangulatban és lelkiállapotban tudom igazán élvezni a műveit. A Bluebeard's Egget például nem a legjobb időben olvastam el, a Szolgálólány meséjét viszont igen, s most a Vak bérgyilkossal is szerencsém volt, pedig kicsit elbizonytalanodtam, amikor pár hete kézhez kaptam a könyvet, és megláttam, hogy ilyen hosszú: féltem, hogy netán valami túlírt, cikornyás szöveget kapok, amit nem győzök majd végigolvasni. Aztán egy alkalmas pillanatban belekezdtem a regénybe, és a kétségeim gyorsan szertefoszlottak.