Az idétlen magyar című (miért „India, India”? mit jelent ez a béna, egzotikuskodó, lekezelő, jópofizós cím?), s ezért ebben a posztban az eredeti címén emlegetett Fine Balance kapcsán nem merültek fel bennem olyan gondolatok, amik gyakran eszembe jutnak, ha indiai regényt…
A regény főszereplője és elbeszélője a sokgyerekes Hegarty családból származó Veronica. A történet elején megtudjuk, hogy Veronica bátyja, Liam öngyilkos lett, s most össze kell hozni a szanaszét szóródott családot a halotti torra. A szervezés nagy része Veronicára hárul,…
(A poszt kicsit spoileres.)Úgy tűnik, mióta léteznek kertvárosok, az emberek azóta akarnak menekülni belőlük. Az 1955-ben (tehát épp az egyre gyorsabb amerikai kertvárosiasodás idején) játszódó regény főszereplői, Frank és April Wheeler is így vannak ezzel: a connecticuti…
Nem tudom pontosan, miért kedvelem Dreisert, hiszen az ő nehézkessége, a néha rettentően idegesítő, dagályos stílusú és didaktikus prédikációi a világ korruptságáról, meg a műveiben megnyilvánuló végletesen determinisztikus világnézet csupa olyasmi, amit nem szoktam szeretni…
A Keep gótikus rémregény posztmodern-cseles módra. Bár a posztmodern-cselesség elsőre nem szembetűnő, mert a történet úgy kezdődik, mint egy átlagos regény: van egy „hagyományos”, E/3-as elbeszélő, aki elkezd mesélni egy történetet. A történet főszereplője Danny, a…
Meglepődtem, hogy ez a könyv ennyire jó. Tavaly olvastam Foer második, ennél szerintem híresebb regényét, a Rém hangosan és irtó közel címűt, ami jó volt, de az előzetes várakozásaimmal ellentétben számomra nem bizonyult világmegváltónak vagy katartikusnak. A Minden…
Úgy egy évvel ezelőtt rengeteg szépet olvastam erről a regényről (és most tényleg az írások szépségére gondolok, nem kimondottan arra, hogy dicsérték a könyvet), és mivel szeretem azt gondolni, hogy egy blogposzt vagy könyvajánló szépsége valamennyire jelzi annak a műnek a…
Többször írtam már, hogy nagyon szeretek olyan könyveket olvasni, amikről semmit nem tudok. Ez is ilyen volt. Csak úgy véletlenül megláttam, és annyira tetszett a címe meg a borítója meg az, hogy a hátsó borítón azt olvastam, hogy a főszereplőt Rilkének hívják, hogy…
Umberto Eco írt valami olyasmit a Rózsa nevéhez fűzött széljegyzeteiben, hogy a regénye első száz oldala azért nehézkes és megközelíthetetlen, mert ezzel akarta próbára tenni az olvasót, hogy csak az jusson fel a kolostorba, ahol az izgalmak kezdődnek, aki elég kitartó és…
Banks szeret moralizálni, az biztos. Az általam eddig olvasott könyvei (egy kivétellel sci-fik) mind teli vannak „nagy” erkölcsi kérdésekkel, úgyhogy nem lepődtem meg túlzottan, hogy a Complicity is egy eléggé moralizálós, néhol tanmeseszerű alkotás. (A poszt kicsit…