Napimóka
Most kivételesen semmi drámai – semmi lélekfürkészés, semmi agyalás azon, hogy vajon írom-e még valaha ezt a blogot, és akarom-e még írni. Mert úgyis írom, és úgyis akarom írni.
Úgyhogy most csak annyi, hogy idén vélhetően már nem nagyon lesz itt semmi. (Kivéve a szilveszteri listámat, gondolom.)
Merthogy David Foster Wallace 1079 oldalas monstrumát olvasom, és ahogy elnézem, az Infinite Jest ki fogja tölteni az év maradékát. Majd jövőre biztos írok róla, de addig is egy kis teaser (magamnak is, mert még csak a 150. oldalon tartok).