Levéltáros úr emlegette nemrég Pelevin nevét, majd tudományos módszerekkel azt is bebizonyította, hogy Pelevin és én remekül összeillünk, s mint kiderült, ez valóban így is van. A Számokon végig remekül szórakoztam, és közben olyan szemszögből is megismertem egy kicsit…
A Jane Eyre olvasása után felvetődött bennem az ötlet, hogy újraolvasom Brontë regényének leghíresebb feldolgozásait is: Daphne du Maurier Rebeccáját és Jean Rhys könyvét. Mindkettőt olvastam már korábban, de gondoltam, így, hogy nemrég olvastam újra a Jane Eyre-t, talán…
Ha olyasmit olvasok egy könyv borítóján, hogy a mű „a nyelv, az irodalom és az érzékelés határait feszegeti”, én azonnal elgyengülök, és csakis arra vágyom, hogy minél hamarabb elolvassam az adott könyvet, mert különben esetleg lemaradok életem nagy…
Néhány hete épp ráérősen, céltalanul andalogtam a könyvesboltban, amikor megláttam ezt a könyvet. Sosem hallottam még róla, a szerző neve sem mondott semmit, viszont nagyon tetszett a címe. Akkor épp valami nagyon drámai, nagyon súlyos valamire vágytam, és a könyv a címe és a…
Eddig nem sokat tudtam az íróról, csak annyit, hogy Nobel-díjat kapott néhány éve, ezenkívül hébe-hóba hallottam a nevét emlegetni, de általában nem túl dicsérően. Mivel most jó néhány könyve kapható akciósan az Alexandrában, gondoltam, 340 forintot megér nekem, hogy végre…
Jane Austen és Charlotte Brontë igen érdekes, de kissé zárt világú regényei után valami egészen másra (vagy legalábbis másfajta klausztrofóbiára) vágytam, úgyhogy pont a legjobbkor kaptam meg az Agave Kiadó legújabb könyvét, amit ezúton is köszönök. Évi 2-3…
Úgy tizenkét éves lehettem, amikor a nagymamám polcait nézegetve megakadt a szemem ezen a könyvön, bár az ő példányának nem Jane Eyre, hanem A lowoodi árva volt a címe. Valószínűleg ez tévesztett meg engem, mert a cím alapján egy Twist Olivér-féle történetre számítottam, s…
Még az egyetemen emlegette ezt a könyvet sűrűn egy jó ismerősöm, én meg tudni akartam, hogy miről beszél, így hát elolvastam a regényt, majd én is ajánlottam másoknak, és végül jó ideig a baráti társaság állandó beszédtémája lett az Út vége. A regény első mondatát…
Olvastam a héten egy remek posztot a Jane Austen-folytatásokról itt, és azon nyomban legyűrhetetlen vágy ébredt bennem arra, hogy sürgősen újraolvassam az írónő valamelyik regényét. Bár a Büszkeség és balítélet a kedvenc és legtöbbször újraolvasott Austen-regényem, ezúttal…
Az elmúlt idők európai kitérői után ismét visszatértem az amerikai irodalomhoz, és az utóbbi egy-két hétben vagy régi kedvenceket vettem elő újra, vagy olyan könyveket olvastam, amelyekre régóta kíváncsi voltam. A Görögdinnye édes levében ez utóbbiak közé tartozik. Erről…