Ben Elton: Gridlock
Ben Eltonnak eddig nem sok könyve jelent meg magyarul, ha jól tudom, összesen három: a borzalmas című Pattogatott vérfürdő (eredetileg Popcorn), a Halál egyenes adásban és a Parázs a hamu alatt, és szerintem Elton nem is igazán ismert szerző itthon. Angolul viszont a legtöbb könyve beszerezhető, és ha éppen könnyű, eseménydús, minimális agymunkát igénylő olvasmányra vágyom, akkor szívesen olvasom a regényeit. Majdnem minden könyvét elolvastam már az évek során, s bár egyik sem hagyott olyan maradandó nyomokat bennem, hogy újra akarjam olvasni, azért egyszeri olvasást a legtöbb Elton-regény megér.
Az íróra jellemző, hogy minden könyve egy éppen aktuális társadalmi problémáról vagy médiahype-ról szól, így például írt már regényt a Big Brother-féle tévéműsorokról (Halál egyenes adásban – Dead Famous), a Megasztár-féle versenyekről (Chart Throb), a minden eddiginél jobban elharapózó droghasználatról (High Society) vagy éppen a környezetvédelem fontosságáról (Stark és This Other Eden).
A Gridlock, Ben Elton második regénye is a környezetvédelmi témájú regények közé tartozik, s arról szól, hogy milyen az, amikor egy város tökéletesen lakhatatlanná és funkciótlanná válik a kezelhetetlen méretűvé duzzadó autóforgalom miatt. A regény pozitív karakterei az agyi rendellenesség miatt félig bénult, nehezen mozgó Geoffrey és Deborah, akit a zebrán ütött el egy száguldó autós, s aki emiatt egész életére tolószékbe kényszerült. Geoffrey zseniális tudós, aki feltalált egy olyan szerkezetet, amely képes tökéletesen környezetbarát energiát előállítani, s aki a találmánya miatt az olaj- és autóiparban érdekelt arab és amerikai üzletemberek figyelmének középpontjába kerül: egész pontosan megpróbálják eltenni Geoffrey-t láb alól, hogy megszerezzék a vagyont érő tervrajzait és számításait, amelyekkel a férfi a tömegközlekedést szeretné környezetbarátabbá tenni.
Eközben a regény másik történetszálán válogatott politikai játszmák szemtanúi lehetünk: az egyik oldal éppen egy nagyszabású útépítési projektet készül bejelenteni és népszerűsíteni, míg a másik oldal a tömegközlekedés fejlesztéséért lobbizik és azzal érvel, hogy a még több út hosszú távon még nagyobb autóforgalomhoz vezet és csak rövid ideig orvosolja a nagyvárosokban és környékükön kialakult állandósult dugókat.
A regény végén aztán egy nagyszabású, előre kitervelt és mesterien megvalósított óriásdugó hatására az emberek az útépítés mellett teszik le voksukat, s ezzel a környezetkímélőbb tömegközlekedés ismét háttérbe szorul.
A regény meglehetősen didaktikusnak tűnhet, de csak azért, mert valóban az is. Igaz, hogy a történet gyorsan pörög és a regény összességében csöppet sem unalmas, de a cselekmény gyakran oldalakra megáll, amikor a szerző valamely esemény kapcsán váratlanul hosszas fejtegetésekbe bocsátkozik arról, hogy miért nem jó a sok autó, miért fontos a környezetvédelem, és miért lényeges, hogy a politika a tömegközlekedési eszközök használatára ösztönözze az embereket.
Ben Eltonra általában jellemző, hogy a könyveibe meglehetősen direkt módon beleszövi a saját gondolatait az adott témáról, de ez az első néhány regényére, így a Gridlockra is különösen igaz, és a sok bölcselkedés, moralizálás és nevelő szándékú fejtegetés néhol kissé idegesítővé válik. Ha ezen túllépünk, akkor viszont egy kellemes, élvezhető, csöppet sem megterhelő, szórakoztató regényt kapunk, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy buszon, orvosi váróban, az iskolában a pad alatt, vagy bármely olyan helyen olvassuk, ahol nincs lehetőség teljes figyelmünkkel az olvasmányunkra koncentrálni.
