Most már négy különböző nyelven/verzióban/fordításban olvastam ezt a regényt (két magyar, angol és cseh), azt meg meg se tudnám számolni, hogy összesen hányszor. Úgy 17 éve ez az egyik állandó regény az életemben, ami túlél mindenfélét (azt, hogy időközben – elvileg – felnőttem; azt, hogy egyszer az…
Ebben a bejegyzésben szó esik ugyan a Zabhegyezőről, a poszt mégis szinte kizárólag a blog egóvonulatát fogja erősíteni, ugyanis erről a könyvről nem tudok és nem is akarok összefüggően írni, úgyhogy leginkább csak magamról fogok írni. Tizenöt éves voltam, amikor…
A Vak bérgyilkos a múlt héten olyan nagy élményt nyújtott, hogy úgy éreztem, egy darabig nem szívesen kezdek más könyvbe, mert úgysem lesz olyan jó, viszont valamit persze olvasni akartam, olyasmit, amiről tudom, hogy nem okoz csalódást, Salinger műveit meg egyébként is bármikor…
Gondolkodtam, mi legyen a következő könyv, amiről írok, nézegettem a tavalyi feljegyzéseimet, és végül ezt választottam, kicsit kapcsolódva ezzel is Salingerhez. Nála, egész pontosan a Zabhegyezőben találkoztam először ezzel a könyvvel, amikor Holden Caulfield a kollégiumban az…
Most olvasom a Könyvesen, hogy meghalt Salinger. Egyik kedvencem ő, mind a négy könyvét előveszem újra és újra, és sem megunni nem tudom őket, sem kinőni belőlük. Tavaly a Franny és Zooey-t és a Kilenc történetet olvastam el sokadszorra, most az előbbiről írok néhány…