Lassan egy éve, hogy elolvastam a 49-es tétel kiáltását. Ez jeles esemény számomra, mert akkor történt, hogy az addig csak csírájában létező, egyes-egyedül az Entrópia című novellán alapuló Pynchon-rajongásom kezdett komolyabb formát ölteni. A 49-es tétel után nem sokkal…
Bár a regény magyar címe Jane Austen-i szerelmeket és romantikát sejtet, George Eliot nagyon távol áll Austentől, s a százötven évvel ezelőtt megjelent Kései boldogság nem éppen lányregény. Való igaz, hogy a regényben szerepet kap némi kései boldogság (vagy talán egyszerűbb…
Ebben a bejegyzésben szó esik ugyan a Zabhegyezőről, a poszt mégis szinte kizárólag a blog egóvonulatát fogja erősíteni, ugyanis erről a könyvről nem tudok és nem is akarok összefüggően írni, úgyhogy leginkább csak magamról fogok írni. Tizenöt éves voltam, amikor…