A regény főszereplői, Ruth és Aidan első ránézésre boldog szerelmespárt alkotnak, ám a gondtalanság csak a látszat, hiszen mindketten súlyos múltbéli titkokat és fájdalmakat rejtegetnek – olyasmiket, amiken képtelenek túllépni, s amikről közös megegyezés alapján soha nem…
Nem igazán tudom, miért mondtam igent (már azon kívül, hogy nem valami jól tudok nemet mondani), amikor felmerült a kérdés, hogy kell-e nekem ez a regény. Olvastam már egyszer egy könyvet a szerzőtől, a Tárgyakat, aminek az érdemeit akkor elismertem, de hogy szeretni nem szerettem,…
Bob Nelson könyve a kedvenc fajta non-fictionöm: semmi olyat nem mond, amit eddig ne tudtam volna, viszont remekül összefoglalja mindazt, amit eddig is tudtam. És ezt valóban nem kritikának szánom – igen hasznos néha, amikor valaki más rendszerbe foglalja az összevissza-elméleteimet…
Azt hiszem, Martin Amis a magamfajta hülyéskedős bölcsészlányok Michel Houllebecq-je. Ugyanarról ír, ugyanolyan posztmodernkedősen, amiről és ahogyan Houellebecq (pusztul a világ; az érzelmeknek és a „normális” emberi kapcsolatoknak leáldozott, és az egyetlen lehetséges kapocs…
Azt írják a hátlapon, hogy Carol Birch regénye „a Moby Dick találkozása a Pi életével”. Nem tudom pontosan megítélni a mondat igazságtartalmát, mert a Moby Dicket nem olvastam, de azt biztosan mondhatom, hogy a Jamrach vadállatai valóban erősen emlékeztet a Pi életére.Például…