Venetianer Pál: Génmódosított növények - Mire jók?

Bár évek óta nem nézek tévét, és mostanában a híroldalak olvasásával is maximum öt percet töltök naponta, azért a génmódosított (GM) növényekkel kapcsolatos hisztériáról és ellentmondásokról már én is hallottam. Viszont nem ismertem sem a génmódosítást támogatók, sem az azt ellenzők érveit, sőt voltaképpen azt sem tudtam, mik azok a GM-növények. Most azonban egycsapásra megváltozott mindez. Azt ugyan nem mondanám, hogy Venetianer Pál könyvének elolvasásával egyből szakértő lett belőlem (már csak azért sem, mert a könyv mindössze 150 oldal, tehát csak vázlatos áttekintést nyújt), de úgy érzem, megtudtam annyit, amennyi ahhoz kell, hogy véleményt alkothassak a témáról.
 
Bár a szerző főként olyan szakembereknek ajánlja a könyvet, akiknek van vagy lehet valami közük a GM-növényekhez (pl. környezetvédőknek vagy fogyasztóvédőknek), én humán érdeklődésű, tökéletesen laikus olvasóként sem éreztem magam elveszve olvasás közben. Venetianer Pál ugyanis a legelején kezdi a téma ismertetését, és szép sorban felvázolja, hogy mik is azok a GM-növények, mi a jelentőségük, s milyen előnyökkel és veszélyekkel jár(hat) a termesztésük és felhasználásuk.
 
Mivel, mint mondtam, jóformán semmit nem tudtam témáról, a könyv csupa újdonság volt számomra. Megtudtam például, hogy hogyan készülnek a GM-növények (a folyamat egyik lépése pl. a génpuskával történő belövés – na nem mintha kevésbé tűnne misztikusnak a procedúra attól, hogy tudom a nevét, de akkor is érdekes ezt tudni); hogy melyek a legnagyobb GM-termesztő országok; s azt is, hogy a jelenleg leginkább elterjedt GM-növényeknek két fő fajtája van: a gyomirtórezisztens és a rovarkártevő-rezisztens fajták.
 
Ami érdekes (és nekem nagyon szimpatikus), hogy bár a szerző egyértelműen GM-párti, a könyv tekintélyes részét mégis a GM-növények esetleges veszélyeinek szenteli. Külön fejezetekben foglalkozik a GM-növények kapcsán felmerülő biológiai, ökológiai, etikai és élelmiszer-biztonsági aggályokkal és problémákkal, és nekem úgy tűnik, hogy Venetianer komolyan veszi az ellenzők véleményét és aggodalmait, de legalábbis veszi arra a fáradságot, hogy értelmes érvekkel és magyarázatokkal feleljen a GM-ellenzők érveire és eloszlassa a hiányos ismeretekből fakadó kételyeket. És mivel a szerző elismeri az egyes aggodalmak jogosságát (pl. nem tagadja, hogy a gyomirtórezisztens GM-növények termesztése előbb-utóbb még ellenállóbb gyomok megjelenéséhez vezet), ezért én elhiszem neki azt is, amikor megcáfol valamit (pl. azt a feltételezést, hogy a GM-növények csökkentik a biodiverzitást).
 
Azt azért hozzáteszem, hogy egy-egy különösen gyenge vagy rosszindulatú ellenérv kapcsán a szerző megpróbál ironizálni a GM-ellenzők szűklátókörűségén – s ez nem megy és nem is áll jól neki –, de az esetek nagy részében szerencsére megőrzi a komolyságát és ragaszkodik a szenvtelen, magyarázó stílushoz.
 
Egyébként bármi legyen is a véleményünk a GM-növényekről, szerintem mindenképpen ijesztő látni, hogy számos helyen mennyire demagóg módon kezelik a génmódosítás egész tárgykörét. Például olvashatunk a könyvben az „aranyrizs” nevezetű GM-rizs esetéről, amelyet azért fejlesztettek ki, hogy csökkentsék vele a számos ázsiai országban évente sok ezer gyerek megvakulásához vagy halálához vezető A-vitamin-hiányt – s amelynek a termesztését a könyv megjelenésének idején még mindig nem engedélyezték, többek között azért, mert az érintett országok a gonosz GM-gyártó cégek világuralmi törekvéseit vélik felfedezni az aranyrizs népszerűsítési kísérletei mögött.
 
Hasonló szándékos és rosszindulatú félreértésre példa az, ahogy a média kezel szinte bármilyen, génmódosítással kapcsolatos ügyet. Ahogy a könyvből kiderül, ha pl. egy nem túl szabályos körülmények között elvégzett kísérlet azzal az eredménnyel zárul, hogy a GM-növényekkel etetett állatok bizonyos testi funkciói csekély mértékben eltérnek a normálistól, akkor ez az eredmény az újságokban már a „Döglenek a kísérleti patkányok a GM-kukoricától” címmel fog megjelenni.
 
Azt hiszem, sok újságíró és -olvasó számára hasznos lenne elolvasni ezt a könyvet, amelyben egy saját véleménnyel rendelkező, józan, hozzáértő szerző leírja, hogy mik is azok a GM-növények, mitől kell félni velük kapcsolatban és mitől nem. Sok fölösleges hisztéria megspórolható lenne ezzel.
 
A könyvért köszönet a Typotex Kiadónak.