Chad Kultgen: The Average American Male

Újabb regény, amelyet valószínűleg sosem olvastam volna el a Moly nélkül. A könyv Londonból  érkezett Magyarországra egy-két hónapja, amolyan utazókönyvként, s a budapesti molyok után most hozzám is eljutott, amit köszönök minden illetékesnek. Nem hiszem, hogy Kultgen könyve maradandó nyomokat fog hagyni az életemben, és nem tudom elképzelni, hogy valaha is újraolvassam, ennek ellenére nem bánom, hogy elolvastam, mert a könnyűolvasmány-igényem fedezésére maximálisan alkalmas volt, ráadásul időnként még nevettem is olvasás közben, s ez több, mint amit a legtöbb általam ismert, állítólagosan szórakoztató regényről el tudok mondani.

Kultgen regénye a címéhez hűen a nagybetűs Amerikai Átlagférfiról szól. Névtelen főhősünk, az állítólagos átlagférfi nagyjából 25-27 éves lehet, érdektelen munkát végez egy olyan munkahelyen, ahol nem bánják, ha az ebédidő egy óránál hosszabbra nyúlik, s temérdek szabadidejében a barátnőjével szexel, más nőkkel való szexelésről fantáziál, videojátékokkal játszik, pornót néz vagy maszturbál.
 
Ez természetesen még nem töltene ki egy regényt, ezért a könyvben akad némi feszültség és konfliktus is: a regény elején a csekély értelmű barátnő, Casey sikeresen belemanőverezi a főhőst egy eljegyzésbe, amelyet a férfi egyetlen porcikájával sem kíván, hiszen Casey-nek túl nagy a segge, a szexben túl konzervatív, ráadásul felbukkan a láthatáron a nagyságrendekkel jobb nő, Alyna is, akivel a hős minden erejével igyekszik valamiféle (de leginkább szexuális) kapcsolatot kezdeményezni. További részletekbe nem megyek bele, nem mintha a regény bővelkedne a különleges eseményekben, mégsem akarom elvenni senkitől a felfedezés örömét, bármilyen csekély legyen is az.
 
A kissé kiszámítható cselekmény ellenére akad a könyvben néhány meglepő fordulat és érdekes epizód, s amit különösen nagyra értékeltem, az az, hogy Kultgen időnként már szinte Stephen Kinget idéző módon ügyel a részletekre: például az a mellékesnek tűnő körülmény, hogy Casey pisilés után sosem húzza le maga után a vécét, a későbbiekben fontos szerepet kap a regény egyik csúcsjelenetében, amely során a főhős leleplezi a lány hazugságait.
 
A könyv címére visszatérve: a regény egyszerűségéhez mérten meglepően többértelmű és szuggesztív címről van szó. A főhős egyrészt tényleg átlagférfinak tekinthető, amennyiben igaz az a női- és férfimagazinok által egyaránt kitartóan sugalmazott kép, hogy minden huszonéves férfit a farka vezérel. Másrészt a regény során a hős harcol is a „hagyományosabb” átlagférfiszerep ellen: nem akar kötelezően megházasodni csak azért, mert másfél éve együtt jár Casey-vel, és rémülettel tölti el az a gondolat, hogy ha beáll a házasemberek sorába, akkor húsz év múlva ő is ugyanolyan lesz, mint Casey apja, aki feltehetően a felesége uralma alatt senyved. Harmadrészt viszont a könyv végére a hős minden ellenkezése dacára igazi átlagférfivá válik és bele is törődik ebbe.
 
Lehet persze, hogy szokás szerint túlértelmezem a dolgokat, és többet látok a könyvbe meg a címébe, mint amennyi bennük van, de érdekes megfigyelni a folyamatot, amely közben a főhős egyszerre akar átlagos és különleges lenni, a végén pedig átlagossá válik, de nem úgy, ahogy eredetileg szerette volna. Végül is mindegy, hogy a szerző csak az esetleges sokkoló hatás kedvéért adta a könyvnek ezt a címet, vagy tudatosan ironizált, szerintem igen jól választott.
 
A borítón idézett vélemények tanúsága szerint egyébként Kultgennek sikerült jó néhány olvasó agyában elültetnie azt a gondolatot / kételyt / reményt, hogy minden férfi olyan, mint az általa megírt szexmániás átlagférfi, számos más olvasót pedig sokkolt a részletgazdagon megírt szexjelenetekkel és a főhős kevéssé finomkodó nyelvhasználatával. Nekem szerencsére elég magas az ingerküszöböm, még egyetlen könyvet sem hagytam félbe túlzott vulgaritás miatt, és Kultgen regényét is könnyedén, minden megrendülés nélkül végig tudtam olvasni, mert ez a könyv a borító hangzatos idézetei ellenére nem sokkoló, nem felháborító, nem briliáns, de még csak nem is letehetetlen. Egyszerű könyv, egyszeri olvasásra szánva.
 
(Egyébként kíváncsi vagyok, megjelenik-e majd ez a regény magyarul, s ha igen, ki és hogyan fogja lefordítani.)