Napi egó: világhódítás

Biztos a tavasz hatása, hogy előtört belőlem a vágy, hogy csináljak valami újat (vagy máshogy csináljak valami régit), és mivel általában ez a blog a legfőbb hely, ahol kiélem az ilyesmit, hát itt változtattam egy kicsit.

Egészen ma estig volt ezen a blogon egy oldaldoboz, ahonnan az angolra fordított posztjaimat lehetett elérni. Ezeket a bejegyzéseket a Google Analytics statisztikái szerint senki nem olvasta. Ezen nem bánkódtam túlzottan, egyrészt mert az Analytics úgyis téved, másrészt pedig mert a fordításokat csak úgy mellékesen csináltam.
 
Viszont senkit nem akarok azzal áltatni, hogy ezt a blogot csakis magamnak írom, és nem érdekel, hogy olvassa-e valaki, amit írok. Nagyon is érdekel, így hát arra gondoltam, lehet valami jobbat is kezdeni az angol posztokkal, mint elfoglalni egy csomó helyet a rájuk mutató linkekkel, amelyekre senki nem kattint. Úgyhogy csináltam egy új blogot, ahova lassanként fel fogom tölteni ezeket a posztokat, s bízom benne, hogy ott majd a nullánál valamivel többen olvassák őket – sőt, még az sem kizárt, hogy a végén világhírű leszek.
 
Az angol blogom itt érhető el: http://entropybook.wordpress.com/
 
Ne habozzatok szólni a magyarul nem beszélő ismerőseiteknek, akik eddig csak ámuldozva hallgatták a rólam szóló beszámolóitokat, hogy most már ők is élvezhetik utánozhatatlan írásaimat.
 
Az egyszerűség kedvéért mindenesetre itt is meghagyom az érintett posztokat, csak még jobban eldugva: mostantól az „Írtam róluk” menüpont alatt lévő „Contents” linken keresztül érhetők el.
Címkék: egó