Egy év blogolás

Sokáig úgy gondoltam, nem vesztegetek külön posztot a blogom első születésnapjára, mert a statisztikáim meg úgy általában a blogírással kapcsolatos gondolataim szerintem rajtam kívül senkit nem érdekelnek. Viszont ha engem érdekelnek ezek a dolgok, az pont elég ok arra, hogy írjak róluk, úgyhogy íme.
 
Pontosan egy éve jelent meg az első posztom ezen a blogon. Bár akkor már egy ideje érlelődött bennem a terv, hogy elkezdek könyvesblogot írni, a tényleges blog létrehozása mégis többé-kevésbé meglepetésként ért engem is. Úgy emlékszem, nagyon ráértem aznap, más blogokat olvasgattam, aztán azt gondoltam, ha én is akarok valami hasonlót, akkor talán bele kéne kezdeni, nemcsak folyton halogatni a dolgot.
 
Kezdetben nem fűztem nagy reményeket a bloghoz meg a kitartásomhoz, a korábbi blogolási kísérleteim ugyanis mind kudarchoz és a blog bezárásához vezettek maximum néhány hét után, de ezúttal máshogy alakultak a dolgok, talán azért, mert itt magamon kívül volt más témám is, amiről írhatok.
 
Nem sokkal a blog indulása után regisztráltam a Molyra is, ahol (magamhoz képest) intenzív ismerkedésbe kezdtem, s ennek meg is lett az eredménye: alig néhány hónap elteltével már volt néhány rendszeres olvasóm, tavasz környékén néha már egy-két komment is érkezett, és kezdtem magam elégedett blogírónak érezni.
 
És mivel imádom a statisztikákat, a számoktól sem kímélek meg senkit: az elmúlt egy évben 142 posztot írtam ide, amelyekre 624 komment érkezett – s ezeknek csak kb. a felét írtam én. Az írásaim sokszor megjelentek a Moly és a Freeblog könyves oldalának címlapján – amiért köszönet a szerkesztőknek. Kétszer voltam az Index címlapján is, ami alighanem minden blog.hu-n tevékenykedő blogger álma és rémálma egyszerre. Én mindenesetre örültem a címlapnak, annak meg különösen, hogy a címlapos szereplés idején drámaian megnövekedő olvasószám nem vezetett trollkodáshoz: nem kaptam bántó kommenteket, és senki nem érezte szükségét, hogy arról tájékoztasson, hogy szar, amit csinálok, és hogy nem érti, mit keresek a címlapon.
 
Az elmúlt év során több kiadóval is kapcsolatba kerültem: kaptam könyvet a Gondolat Kiadótól, a Maecenas Kiadótól, a Silenostól, különösen nagyvonalú ajándékot kaptam a Typotextől, illetve Lobón keresztül kaptam könyveket az Agavétól is – mindezeket nagyon köszönöm.
 
És ami szintén nem mellékes: a blog kapcsán alkalmam volt megismerkedni néhány emberrel – kommenteken keresztül, e-mailben, a Molyon és/vagy személyesen –, akiket amúgy sosem ismertem volna meg, s az nagy kár lett volna.
 
Ami pedig a következő évre vonatkozó terveimet illeti: valószínűleg nem lesz designváltás, nem lesz semmiféle nagy újítás, nem  lesznek új (sőt semmiféle) rovatok, csak írok tovább könyvekről, ti pedig, remélem, olvastok.
Címkék: egó