Lobo mondta nemrég, hogy ebben a könyvben jó kis irodalmi poénok és odamondogatások vannak, én meg nagyon bírom az ilyesmiket, úgyhogy gyorsan elolvastam a könyvet. Jó, annyira azért nem gyorsan, mert nagyjából a könyv felénél elkezdtem roppant mód unni a történetet és…

Olvastam már korábban ajánlókat Alice Munro könyveiről, amelyekre ugyan már nem emlékeztem túlságosan, de annyi azért rémlett belőlük, hogy a kötet címét elolvasva biztos voltam benne, hogy a „mennyi boldogság!” felkiáltást inkább ironikusan kell érteni, semmint…