Könyv, egó, entrópia


2017.nov.19.
Írta: entropic Szólj hozzá!

Meg Wolitzer (szerk.): The Best American Short Stories 2017

Szerintem simán összeollózhatnám ezt a posztot az előző kötetekről írottakból, de most lusta vagyok visszaolvasni magam. Valószínűleg így is nagyon hasonló lesz, amit írok, mert – erre rájöttem 2011 óta, mióta olvasom a sorozatot – a Best American-antológia már-már nevetséges módon ugyanolyan minden…

Tovább

Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg - Something Wicked This Way Comes

A cirkusz:Néha nem tudom elképzelni, hogyan maradnak működőképesek a cirkuszok; nem ismerek embert, aki szeretné őket. Persze biztos nem beszéltem még elég emberrel a cirkuszokról, de akivel beszéltem, az mind utálta és/vagy rettegte őket. Én is. A barátságok, főleg a nagy-életreszólóak:Azokba…

Tovább

James Rapson – Craig English: Anxious to Please

Kitaláltátok volna, hogy én egy (leszokóban lévő) krónikusan kedves ember vagyok?   Meglehet, nem, mert vannak mindenféle stratégiáim, hogy hogyan ne látszódjak annak (az életben kevéssé működnek; a neten lehet, hogy valamivel jobban), de az igazság az, hogy krónikusan kedves vagyok, ami sokkal…

Tovább

Donald Barthelme: A Holtapa - The Dead Father

10 évvel ezelőtt azzal töltöttem tavaszi napjaimat, hogy szakdogát írtam erről a regényről. Jó kis tavasz volt, a témavezetőm szerencsére pont a saját doktorijával volt elfoglalva, úgyhogy minimális figyelmet fordított rám, és még nagyobb szerencsémre kb. semennyi szakirodalom sem foglalkozott ezzel…

Tovább

David Wong: John meghal a végén - John Dies at the End

David Wong a Cracked főszerkesztője, és bár az ő írásait konkrétan nem ismerem, vagy ha olvastam is őket, nem ragadt meg bennem, hogy ő írta őket, de a Cracked elég egyedi hangvételű és stílusú. És bár sok különböző szerző írja a cikkeket, a humor mindig hasonló (bár vannak szerzők, akiknek a hangja…

Tovább