Könyv, egó, entrópia


2017.jan.19.
Írta: entropic Szólj hozzá!

J. D. Salinger: Rozsban a fogó - The Catcher in the Rye

Most már négy különböző nyelven/verzióban/fordításban olvastam ezt a regényt (két magyar, angol és cseh), azt meg meg se tudnám számolni, hogy összesen hányszor. Úgy 17 éve ez az egyik állandó regény az életemben, ami túlél mindenfélét (azt, hogy időközben – elvileg – felnőttem; azt, hogy egyszer az…

Tovább

William Nicholson: Rokon lelkek társasága - The Society of Others

Ez a könyv még nincs velem olyan régóta, mint a Zabhegyező, és nem is olyan tökéletes (nekem), mint a Zabhegyező, de most, másodszorra olvasva kezdem úgy érezni, hogy ez is olyan regény, amit bármikor elővehetek majd, gyorsan elolvashatok (ezzel kapcsolatban nem működik az, hogy visszafogom magam,…

Tovább

Sam Shepard: Az elásott gyermek - Buried Child

Sam Shepard drámáiban, már azokban, amiket ismerek, visszatérő téma a családi örökség/átok kérdése, és a fejlődés lehetetlensége. Shepard világában a család valami olyasmi, amiből nincs menekvés, ami mindig visszahúz, és ahol nincs lehetőség változásra és változtatásra, csak ugyanazok a minták…

Tovább

Jack Kerouac: Úton - On the Road

Utoljára a Bartos Tibor-féle konzervsör-fordítást olvastam úgy 10 éve, és – a fordítás ellenére is – teljesen le voltam nyűgözve.Az angol kiadást meg már másfél éve hurcoltam magammal mindenfelé, mert úgy gondoltam, ezt legközelebb – legalább részben – menet közben akarom olvasni. Úgyhogy sokfelé…

Tovább

Ian McEwan: First Love, Last Rites

Első olvasásra, 6 évvel ezelőtt, eléggé letaglóztak ezek a novellák, de azóta olvastam McEwan több későbbi művét (bár messze nem mindet), és most már jobban feltűnt, hogy ez tényleg egy elsőkönyv, annak minden gyengeségével, kiegyensúlyozatlanságával, út-, stílus- és hangkeresésével, időnkénti…

Tovább